Hétfőn benéztema gégészetre, miután már második napja semmi hangom nem volt. Egyébként semmi más tünetet nem produkáltam. Tükörrel megvizsgálták a hangszálaimat brrrrr. Ez abból áll, hogy a nyelvet megfogják egy gézlappal és kihúzzák, majd egy hosszú nyeles tükröt ledugnak a torkomon és közben fura hangokat kell kiadni valamint jó nagy levegőket venni. Jelzem sikerült, a hang kiadás kivételével, de nem ez volt az elmúlt nappok legkelllemesebb pontja. Kaptam befújót meg cseppeket a gége és garat gyulladásra, a hangszálaim rendben. Tegnap már minden második szavam értették, mára már egész tűrhető de még mindig repedtfazék kategóriába sorolnám. Ellenben már este gyanúsan fájt a hátam és a nyakam, reggelre kb úgy éreztem magam, mint akit agyonvertek. Így miután a gyerekeket intézményesítettem, becsücsültem a körzeti dokihoz. Na ez aztán igazán nem jellemző rám, sztem több, mint 2-3 éve nem látott betegség miatt. Meg is lepődött, hogy mit keresek ott.:) Mondtam, hogy "remekül" érzem magam és adjon valmit de gyorsan, mert nem érek rá betegnek lenni. Nem szokásom gyógyszerekkel tömni magam, de már túl vagyok az echinacia, first, spirulina és egyéb természetes szereken, amik mindig rendbe szoktak hozni. Így most sok év után Augmentint tömök magamba és már az első szemtől egy fél fokkal jobban érzem magam. Van az a helyzet amikor a könnyebb utat választjuk a gyógyulásért. Nem fogok rászokni ígérem.:))

Az ikreknek tegnap tartották a farsangi bulit, sajna zártkörűen, de lesznek képek úgy hallottam. Aztán 11-től a kertben telet űztek, ott már jelen lehettünk. Mondjuk nem értem miért hóesésben és hidegben kellett, ma már kalsszisokkal jobb idő van és ha vártak volna péntekig még csak nem is fáztunk volna.

Szeptember óta először végre végre Tomi koncertre mehettünk tegnap a Miskolci kocsonyafesztiválra. Először kicsit távolinak tűnt a helyszín, de másfél óra alatt odaértünk. És nem mentünk gyorsabban a megengedettnél.:)) Évice nagyon szépen köszönöm a szállítmánoyzást.(is):) Amikor beértük a városba teljesen olyan érzés volt, mintha Pesten lennénk. Azzal a különbséggel, hogy Miskolcon minden áruház egy helyen van, nem úgy mint itthon. Láttunk Auchant, Dechatlont, Interfructot, Brico store-t, stb. Megérzés alapján választottunk irányt, majd az egyik buszmegállóban kértünk tanácsot, hogy odataláljunk a Városház térre. Két sarokra voltunk amikor megkérdeztük.:)) Gyorsan leparkoltunk egy parkolóházba és beszereztük a kocsonyát amit anyukámnak és apukámnak ígértem. Még jó, hogy az elején megvettük, mert koncert utánra már minden bezárt. Sétáltunk egy órát és végig néztük a sok sok bódé kínálatát. Rengeteg érdekes dolgot lehetett kapni és annyi embert láttunk amennyit egy helyen már régen nem. Mivel nagyon hideg volt, beültünk egy jó kis füstös beszélgetős, evős, ivós helyre. Egy forró csoki és egy Cézár saláta kellőképpen felmelegített. A meggyes rétes csak hab volt a tortán. Aztán megérkeztek a többiek: Dyna, Sanda, Zsu, Györgyi, Ági, Marcsi, Laci, Niki, Ade, Dia, Wicca és az anyukája:)) Remélem nem hagytam ki senkit. 10-kor a színpad mögé sétáltunk ahol még a Jon Bovi játszott így majdnem egy óra késéssel kezdődött a koncert. Kockára fagytunk, de megérte. Az utána következő másfél órában énekeltünk, ugráltunk, sikítoztunk, táncoltunk és hallgattuk Tomit és a fiúkat./Zozi, Zizi, Miso, Kistof ,Atti/ Minden elismerésem az övék, hogy ilyen időben is vállalták a fellépést és szórakoztattak minket és magukat.:)) Hangom az nem maradt, Zozi fel is ajánlott egy blues lemez szerződést.:)) Éjjel egykor indultunk haza egy hatalmas élménnyel. Háromkor már itthon is voltam. 7-kor ébresztőt fújt a csipet csapat, majd reggeli után behajtotta rajtam az ígéretem. így esett, hogy 10-től a reptéren szánkóztunk. Az ikrekkel én csúsztam a fa szánkón, a lányok meg popsi tepsivel repesztettek, le a dombon. Levezetés képpen hóangyalt gyártottak, aztán hazajöttünk. Semmi perc alatt főztem ebédet: krumlipüré, rántott hús, rántott sajt, és gyümölcs saláta. Némi lila káposzta is lecsúszott savanyúságként. Délután a "nagyok" leckét írtak, mi meg a kicsikkel sziesztáztunk egy jóóót. Ezer éve nem aludtam délután. Nagyon jól esett. Hangom még mindig vicces, gyerekek élvezik, hogy csak suttogok. Telefonon meg kb. minden ötödik szó érthető abból amit mondok.:)) Most tömöm magamba a fokhagymát és a mézet, fújom a First-öt a torkomba és pihentetem a hangszálaimat. Remélem Tominak több hangja maradt, mint nekem. Az élmény feledhetetlen, remélem lesz még sok ilyen egy kicsit jobb időben, mondjuk tavasszal és nyáron.

Korina

Miléna

Lorena

Ruben

Miskolc 2009. 02.21 Mester koncert

További koncert képek:

http://picasaweb.google.hu/lina721018/MesterKoncertMiskolc20090221?feat=directlink