Verseny

Szombaton nem a megszokott helyen volt a rocky verseny, hanem az Óbudai Művelődési házban. Az első pár percben igen megilletődtek a gyerekek, mert színpadon megvilágítva kellett táncolniuk. De gyorsan feloldódtak és ezüst éremmel gazdagodva jöhettünk haza. Jól jött ez így karácsony előtt. Rengeteg munka van benne. Aki nem látja az edzéseket el sem tudja képzelni. De amig szereti csinálni és ő akarja addig minden rendben. Ráadásul neki nagyon kell az elismerés, és itt meg is kapja.:) Persze a suliban és itthon is, de azért az mégis más mikor szabad akaratból és szorgalomból ér el valamit.:)

A karácsonyfa eredete, története

A karácsonyfa valójában csak körülbelül 200 éve olyan, amilyennek ma ismerjük.

Eredetileg a karácsonyi ünnepek táján ágakkal és levelekkel díszítették a portákat, hogy azok távol tartsák a gonoszt és az új esztendőre egészséget, szerencsét biztosítsanak a házban élőknek.

A fa, különösen az örökzöld fenyőfa a fény istenének, Mithrasnak a fő jelképe volt, s mint ilyen, 'alkalmas eszköz' a sötétség és a gonosz távol tartására.

A fenyő már az emberiség őskorában is mágikus jelkép volt. Örökzöld ágai hirdették a téli napforduló ígéretét. Először az emberek borókát, fagyöngyöt, fenyőágat akasztottak fel otthonaikban a mestergerendákra.

Az első hiteles leírást karácsonyfa-állításról egy 17. századi strasbourgi polgár feljegyzéseiben találták. Arról számol be, hogy városukban terjedőben van egy új szokás: az emberek karácsonykor fenyőfákat díszítenek fel, almával, dióval, aranyláncokkal, papírkivágásokkal, édességekkel.

Magyarországon az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvick Teréz állította Aszódon 1824-ben.Eleinte csak a nemesek, később már a módosabb parasztok is hódoltak ennek a bécsi udvarból hazánkig elért hóbortnak?

A parasztok körében csak a felszabadulás után lett általános gyakorlat a karácsonyfa-állítás, díszítés.

A fára akasztott díszek mindegyikének megvan a maga jelentése:

- az alma, dió, különböző gyümölcsök: a fa terméseit;
- a fára tekert aranyláncok a paradicsomi tudás fájára kúszó kígyót;
- a fa tetejére tűzött csillag a királyoknak utat mutató betlehemi csillagot szimbolizálta.
- az üveggömbök a teljesség, a tökéletesség jelképei.
- a csillagszórók arra az égi tüneményre emlékeztetnek, hogy ezen az éjszakán két csillag olyan közel került egymáshoz, hogy szinte üstökös benyomását keltették.
- a csengettyűk hírharangok, melyek az ünnep kezdetét jelzik.

(Vattamany-Szalai Móni hírleveléből)