2008. augusztus 29., péntek

Imádom amikor tisztaság illat van. A takarítással sincs bajom csak nem egyszerű megoldani amikor az összes csemete itthon van, mert folyton láb alatt vannak. Jobb esetben épp bírnak magukkal és nem engem nyúznak, hogy szomjasak éhesek stb. Ma amig a kicsik aludtak a "nagyokat" ráuszítottam a gyerekszobára és kilátásba helyeztem, ha nem pakolnak össze bizony megyek a nagy fekete szemeteszsákkal és begyűjtöm a játékaikat. Három óra alatt nem jutottak semmire. Fogtam a zsákot és kinyitottam a tetejét. Érdekes módon fél órán belül rend lett. Miért kell idáig eljutni? Miért nem lehet szépen csendben ijesztgetés nélkül megtenni amit kérek? Igazán semmi dolguk és ritkán kérek olyat amihez nincs kedvük. Nekem bezzeg azonnal ugranom kéne mindig amikor kinyitják a szájukat.:))
Most viszont jó nekem, mert érzem a finom illatot és kellemesen el is fáradtam. Viszont a játszóterezést kihagytuk, mert valahogy nem akaródzott a lábaimnak sétálni menni.:))


Nézni nincs rajta mit, de hallgatni és a szöveget figyelni, mindenképpen érdemes. Nagyon szeretem ezt a számot.

2008. augusztus 27., szerda







A mogyorós csoki volt a kedvencem, de azért néha egy doboz Bonbonetti is lecsúszott.:))




És természetesen a dunakavics és a kojak nyalóka. Limo, és traubi szóda meg a deit.:) Ó a Zizi sem maradhat ki.


Valamint a tutti frutti amit a sarkon lehetett kapni egy kis bódéban, hogy is hívták??? ... Trafik. :))

Ó a négercsókot majd el felejtettem, pedig lehet azt elfelejteni?

2008. augusztus 26., kedd

Vettem sok sok lufit. Felfújtunk párat és levittük a kertbe. Ahoyg leesett a fűbe azonnal kidurrant. Most vagy a fűvel van a baj :), vagy inkább a lufi anyaga elég vacak. Mivel a gyerekeim és én is simán rohangáluk a fűben mezítláb, gyanítom inkább a második variáció a jó megoldás. Bosszantó. Lora megkérdezte, hogy ez a lufi is kipukkadós anyuci? Mondtam, hogy nem tudom kislányom. Mire megszólalt: hááát mindent te sem tudhatsz!!! :)

Valamelyik délután Öcsi nehezen aludt el. Amikor felébredt nem voltam itthon a nagypapája vigyázott rájuk. A fiam számítógépezni akart. - Szót fogadtál anyának? Aludtál rendesen?- kérdezte a nagyapja, mire Ruben megszólalt: - Én el akartam aludni, de mindig kinyílt a szemem, mert nem akart aludni.:))

2008. augusztus 25., hétfő



Az elmúlt pár napot végig fesztiváloztuk a gyerekekkel. Amihez csak kedvünk volt kipróbáltuk. Festettek üveget, sütöttek kenyeret, agyagoztak, készítettünk szalmából szép dolgokat. Ettünk kenyérlángost és kürtös kalácsot. Találkoztunk sok sok baráttal ismerőssel és meghallgattunk és megnéztünk mindent amit éppen akkor adtak elő amikor ott voltunk. Korinak még az arcát is kifestették. Pénteken tündérnek, vasárnap kiskutyának.