2008. szeptember 20., szombat

Hangulatfokozó

Kedvcsinálóként sütöttem két adag muffint /csokisat és vaniliásat/, hátha csak a vércukorszintem nincs rendben. Valószínűleg csak bemagyarázom, de mintha jobban lennék.:))

Nyűgös

Az, hogy szeptember 20.-án legszívesebben téli álmot aludnék, elég nyomasztó. Reggel még úgy tűnt, hogy legalább az eső nem esik, de 5 perc után rám cáfolt. Pedig kirándulni indultunk Mindy osztálylával. Sebaj, azért a kitűzött tóparti séta kivitelezve lett, bár esernyővel a kezünkben kevésbbé tudott feldobni. Murphy tutira röhögött a markában amikor az autóhoz értünk, mert abban a pillanatban elállt az eső és még a nap is kikandikált a felhők mögül. Összességében azért jó volt, bár egy órával később még jobb lett volna.:)) Viszont reggel negyed kilenckor már készen voltam az ebéddel, így mire hazaértünk, a többiek már jóllaktak és csak rá kellett vennem őket, hogy lefeküdjenek aludni.:) Simán elaludtam volna én is, ha a fejem nem fáj annyira, hogy még a Nurofentől sem múlik el. Még most is érzem, de már legalább csillagokat nem látok. Hétvégére azt terveztem, hogy elpakolom a nyári ruhákat, mert akkor tuti lesz vénasszonyok nyara. De épp magammal sincs kedvem szóba állni. Kérek egy másik fejet.:))

2008. szeptember 18., csütörtök

Ráadás

Csak úgy, mert olyan régi és olyan jó

Gyerekszáj

Lora megkérdezte, hogy megtaláltam e amit Öcsi elrakott. Mondtam, hogy elfelejtettem, de majd este szóljon, mert nem túl jó a memóriám. Mire csípőre tett kézzel közölte, hogy:
ANYA! TE ELFELEJTETTED A MEMÓRIÁDAT! :))

2008. szeptember 16., kedd

Lomtalanítás

Ahogy így elnéztem a környéket elképesztő, hogy mennyi szemetet őrzünk otthon. Az egész főút úgy néz ki, mintha zsibbvásáron lennénk. Ezt tetézi, hogy a gubisok jönnek és túrnak és kunyerálnak, fémet és fát és mindegymit csak elvihessék és cserébe ki is hordják a többi fölösleges lomot a kertből. Aztán ki tudja honnan előkerülnek jól szituált nőcik és pasik is jobbnál jobb autókkal és amikor már sötétedik viszik ők is ami a kezükbe akad. De van olyan aki aprólékosan válogat és közben szanaszét dobálja amire nincs szüksége. Így aztán még mindig romokban az utca, mert a begyűjtő kukás autósoknak úgy kell összekanalazniuk a sok szétszórt vacakot. Remélem azért holnapra már híre hamva sem lesz a sok szemétnek.

Színterápia

Ilyet sosem szoktam írni, mert nincs túl sok jelentősége, de hátha mégis. Majdnem egy évig franciára volt lakkozva a körmöm, aztán nyár elején tűzpirosra utána pinkre majd pirosas rózsaszínre most pedig nagyon erős lilás rózsaszín. Próbálok valami színt vinni ezekbe a hideg esős hétköznapokba és határozottan jobban érzem magam tőle.

Mozart

Úgy alakult hogy Anyával néztük meg a Mozartot, pedig már mind a ketten láttuk. Anya egyszer én kétszer. Így most már 3- nál tartok, de akárhányszor képes lennék végignézni, csakúgy, mit a Rómeó és Júliát, vagy a Menyasszonytáncot és bármelyik darabot amiben MÁZS játszik.:)) Az Elisabethet is jó sokszor láttam anno amikor még Mester Tomi játszotta a Halált. Viszont amióta nem ő játssza csak egyszer láttam és nem volt az igazi. A Mozartra vissza térve, igencsak megelpett, hogy Árpi még képes volt felülmúlni önmagát az előző két előadáshoz képest is amit láttam. Az ötödik sorból csodás volt nézni és hallgatni ahogy játszott és énekelt. Meg kell dícsérjem Vágó Zsuzsit aki Constance-nek is vitathatatlnaul a legjobb akit láttam. Még a Megás időben kedveltem meg Bálint Ádámot, de sosem láttam színpadon eddig. Hangilag már rendben van csak némi erőt hiányoltam, és most nem csak a hangerőre gondolok, hanem a fizikai erőnlétre is, mert egy egy szám végén sűrűn vette a levegőt. Na de ez nem bántás csak észrevétel és nyílván rajta van, hogy ezen felülkerekedjen.:) Érdekesség képpen elmesélem, hogy a színházba menet Bereczki Zoli és Szinetár Dóri + az anyukája a mögöttünk lévő autóban jött egészen a színházig.:)

4

Még mindig meglepődök, hogy már 4 évesek. Nemrég még alig fértem be az ajtón a pocakomtól, mostmeg középső csoportos ovisok az ikrek. Gyorsan megy az idő. Persze csak ők nőnek, mi egy cseppet sem öregszünk. Mint köztudott a fiam kalóz és ehhez már jó egy éve ragaszkodik. :) Ezért aztán mi mást is kaphatott volna szülinapjára, mint kalózhajót/ lego/! Azóta azzal kel és fekszik, sőt a fürdőkádba is magával viszi. A másik nagy kedvence a foci, így hát egy igazi foci labdának is boldog tulajdonosa szombat óta. Lorával nem volt ilyen könnyű dolgom, mert konkrét érdeklődése még semmi iránt nem alakult ki, bár sok mindent kedvel. Az utolsó pillanatban aztán mégis beugrott, hogy Kori moncsicsije az nagyon tetszett neki, így kapott egyet ő is, és szintén legoból egy kis közértet. Mind a kettő elnyerte a tetszését és jókat játszanak vele. És hogy télen se legyen hiány fagyiból kaptak egy fagyi "csináló" gépet is. Kíváncsi vagyok milyen fincsi fagyikat fogunk majd vele gyártani. Természetesen az oviban is meg kellett ünnepelni őket. Itthon oroszkrém és fagyitorta volt, az oviba pedig csoki és puncs tortát vittünk. Régebben saját készítésű tortát is lehetett bevinni, de most már csak olyat amit igazoltan boltban vettünk, így a jó kis Auchanból szereztem be a finomságot. /Egyébként kostóltam már és egész jó.:)/
Nekik még nem tartottam bulit ovistársakkal, majd talán jövőre.:))

2008. szeptember 15., hétfő

Gép

Újra kellett telepíteni a gépem, ezért nem írtam. Holnap lesznek képek a szülinapról és beszámoló a színházról ahol szombaton voltunk Anyával. És még sok minden más is, remélem.:)