Valóság itt és most

2008. május 22., csütörtök

meg a lányom:

Névtelen írta...: Édes Istenem!
Hát ez tündéri! Ezért az ember mindent elfelejt, ami fáj!
Anyucid; 2008. május 22. 18:55
Ancsika írta...: Ennivalóan édes!!! Boldog Anyuci vagy!; 2008. május 22. 19:47
Tünde Pintér írta...: Még a szemem is könybe lábadt.
Puszika nektek!!!!; 2008. május 23. 3:57
Névtelen írta...: Éljen éljen éljen!
köszönjük!; 2008. május 23. 8:41