Amikor az ikreim születtek próbáltam a legtöbbet utána olvasni a témának és fórumokat kerestem Az nlc-n jó sokan összegyűltünk, majd Gazso /az egyik apuka/ beindította a
www.ikresek.hu oldalt. Itt nagyon sok hasznos információ és rengeteg remek szülő oszthatja meg egymással a minden napok örömeit és nehézségeit. Amit most bemásolok egy ikres apuka és családja története.

Családom tragédiája

Az első üzenetem:
„2008. február 19-én megérkeztek a Sohár ikrek: Adrienn és Bernadett! Andi, a büszke anyuka és a lányok is jól vannak, egészségesek.”
Nagyon boldogok voltunk. Könnyes szemmel fogtam karjaimban újszülött babáinkat. Örültünk, hogy egészségesek, mert két éve gyötrelmes napokat éltünk át, elveszítettünk egy kislányt.
Levi, az ötéves kisfiunk is nagyon örült a kistestvéreknek, de leginkább az édesanyját várta nagyon haza.

A második üzenetem:
„Andi meghalt. Ma hoztam volna őket haza”.
Andi boldog, büszke három gyerekes anyuka volt ... 6napig.
A világ legtermészetesebb dolga volt, hogy hazajön.
Február 25-én készültem értük, amikor telefonon a kórház értesített a haláláról.
Az iker lányaimat két nap múlva hazahoztam, de sem őket, sem a fiamat az édesanyjuk soha többé nem fogja átölelni. 33 évesen hagyott itt minket.
Nagyon hiányzik, de próbálok megfelelni a sors akaratának. Fel szeretném nevelni a három gyerekemet, és fel is fogom, mert tudom, hogy elhunyt feleségem is ezt akarná.
A munkámat - közúti járművezető vizsgabiztos – nem tudom ellátni, mert minden időmet a gyerekekkel töltöm. A családom sokat segít, de a lehetőségeink korlátozottak, ezért kérem, ha tudnak, segítsenek nekünk!
Köszönöm.
Sohár Kálmán

Számla: 64400044-30080996-51100011 közlemény: Sohár család
(A számlát a Pestszentimrei Nagycsaládos Egyesület kezeli. Közhasznú szervezetként bejegyezte a Fővárosi Bíróság Pk.60457/2001.05.08. számú határozatával. Nyilvántartási szám: 9400. Adószám: 18244391-1-43)"

Személyesen nem ismerem őket, de az iwiwen is megtalálhatjátok Kálmánt. Bíztam benne amikor velünk történt lassan 10 hónapja, hogy elvesztettük Gábort, hogy más gyermekének soha nem kell ilyet átélnie. Rémes elveszíteni egy apát, egy társat, de a gyerekek szempontjából azt hiszem a legborzasztóbb dolog elveszíteni egy édesanyát. Pláne úgy, hogy a piciknek 6 napjuk volt idekint a való világban az anyukájukkal. Az 5 éves kisfiú már pontosan érti és érzi minden percben az anyukája hiányát. Tudom, mert a gyerekeim a mai napig sokat beszélnek az apjukról és el el sírják magukat, hogy mennyire hiányzik.

Kedves Kálmán! Kívánok neked is sok sok erőt és türelmet és hidd el, hogy képes vagy rá, mert nincs más választásod. A gyerekek minden percben éreztetik veled a szeretetüket és ez átsegít. Én már csak tudom.


Kérem aki teheti, segítsen egy kicsit. Sok kicsi sokra megy.