Nem érem utol magam. A lakás szinten tartása úgy, hogy a gyerekek itthon vannak egész napos feladat. Ilyenkor ritkán van kedvem, időm vagy energiám leülni a gép elé és írni. Mire viszont ide jutok egy csomó dolgot elfelejtek amit meg akartam osztani veletek. Azért most megpróbálom a lehetetlent. Egész héten kórház a város szélént játszottunk. Kedden hajnalban még a Budaiban is jártunk Lorával az ügyleten. Örültek nekünk,mert a dokinénit fel kellett ébreszteni. Nade amikor a gyerek úgy ébred háromkor, hogy a tenyerén megsülne a tojás és ő maga kéri, hogy most azzonnal vigyem orvoshoz, naná, hogy elviszem. Szerencsére a tüdeje tiszta volt, igazából ez az egy érdekelt, mert az összes többi kórsággal elbírok antibigyó nélkül. De mivel még csütörtökön is borzasztóan csúnyán köhögött a biztonság kedvéért a saját dokinknak is megmutattam. Úgyis vittem Milénát hozzá, mert már harmadik napja brutálisan fájt a feje. Valószínűleg ugyanaz a vírus gyűrte le, mint Lorát, de az ő szervezete erősebb és nála nem okozott lázat. Most már csak némi köhögés és orrfújás maradt nálunk, de legkésőbb holnapra azt is kiírtjuk. Mindyt megnézettem fül orr gégésszel is, mert ki kellett zárni, hogy arc vagy homloküreg gyulladás okozza e a fejfájását. A szeme rendben így marad a neurológia. Elvileg örökölhette a hajlamot a migrénemre, de elég durva, hogy már évek óta vannak fejfájásai. Ráadásul mostanában sűrűbben jelentkezett sajnos. Régen minidg betegség első tüneteként, most már függetlenül a baciktól.

És most a jóról. Pénteken este 7-kor a Tháliában néztük meg az Abigélt Mindyvel, Biával és Jucussal, Sárival és Zsuzsival. MÁZS fantasztikus volt, mint mindig, bár a haja nekem sokkal jobban tetszik kócosan.:)) Gyerekkoromban olvastam és filmen is láttam az Abigélt, de így musical változatban még sokkal jobban tetszett. Jók a számok csodásan énekelnek a szereplők és magával ragadó az egész darab. Kellemes kikapcsolódás és a lányok is oda voltak meg vissza, hogy színházban voltunk. Már alig várják, hogy újra menjünk.