Gondolatok Vikitől nekem

Úgy érzem ennek ITT a helye, hogy mindenki olvashassa:

APPLELF írta...
Linusom!Ma nagyon-nagyon Rád gondoltam...Annyira nagyon büszke vagyok Rád!!!Tudom már rengetegszer mondtam, de nem lehet elégszer... HEHE!Valami elképesztően borzalmas, iszonyatosan gyötrelmes és felfoghatatlanul nehéz időszak áll mögötted a váratlan tragédia óta, de sosem áradt belőled mérhetetlen panasz, önsajnálat, vagy hiábavaló pesszimizmus... Még a legszörnyűbb napokon is rendszerint megpróbáltál pozitívan állni a következő nap elé. Mindig vidáman, lendületesen, optimistán, tervekkel és célokkal teli nézel a jelenbe és a jövőbe egyaránt. Pedig tudom hogy egyáltalán nem egyszerű feladat egyedül nevelni négy nagyszerű és csodás gyerkőcöt.Na meg persze a szerető társ és apa is szívbe markolóan hiányozhat időnként egészen biztosan.A legtöbben folyton-folyvást panaszkodnak, pedig negyed ennyire se történik az életükben rossz... Példa értékű a hozzáállásod és őszintén becsülöm, tisztelem a nem mindennapi fantasztikus személyiségedet! Szuper jó hogy vannak ilyen emberek mint Te!!!Isteni klassz hogy ismerhetlek... Csak így tovább gyönyörűséges, csinos és bájos Királynőm! Szeretlek!Puszi, puszi, puszi!


Drága Vikim! Nagyon szépen köszönöm. :)) A te hozzáálásod és optimizmusod is tanítani való, Fantasztikus Nő vagy és Csodás Anya. Örülök , hogy akkor a kórházban odamentem hozzád és megismerkedtünk. Nyílván nem volt véletlen. Az sem egyszerű amit te átéltél, így pont ugyan ezeket a sorokat írhattam volna én is Neked. Mert így is gondolom! Büszke vagyok Rád és köszönöm, hogy a barátnőd lehetek.:))