Végre rájöttem, hogy Mindy mitől borult ki. A suliban verset tanulnak.

Zelk Zoltán: Este jó, este jó

Este jó, este jó este mégis jó.
Apa mosdik, anya főz, együtt lenni jó.
Ég a tűz, a fazék víznótát fütyül
bogárkarika forog a lámpa körül.
A táncuk karikás, mint a koszorú,
meg is hal egy kis bogár: mégse szomorú.
Lassú tánc, lassú tánc táncol a plafon,
el is érem már talán, olyan alacsony.
De az ágy, meg a szék messzire szalad,
mint a füst, elszállnak a fekete falak.
Nem félek, de azért sírni akarok,
szállok én is mint a füst, mert könnyű vagyok...
Ki emel, ki emel ringat engemet?
kinyitnám még a szemem, de már nem lehet....
Elolvadt a világ, de a közepén
anya ül és ott ülök az ölében én.

Ezzel a verssel több bajom is van. Kb olyan mai szemmel olvasva, mintha a költő "más" állapotban lett volna amikor írta. Az apa mosdik anya főz együtt lenni jó, pedig pont elég volt ahhoz, hogy az én lelkileg még nem éppen stabil kincsemet kiborítsa. Egyébként megtanulta, pedig mondtam neki, hogy ha nem szeretné nem kell. Tudom, hogy nem lehet mindenki problémáira tekintettel lenni, de azért van még annyi,de annyi szép vers amit e helyett meg lehetne tanulni.